Testnevelési percek a látáshoz. TESIM A Testnevelés Tanításának Didaktikai Alapjai | PDF
Kézirat lezárva: Előszó A küzdősportokban és a küzdőjátékokban rejlő pedagógiai lehetőségekre, kiemelkedő személyiségfejlesztő hatásukra az elmúlt időkben figyelt fel a sportpedagógia.
Beteghang: \
E témakör fontosságát mi sem mutatja jobban mint az, hogy a tantervkészítők is felismerték fontosságukat. A küzdőfeladatok és -játékok az önvédelem, küzdősportok tartalmi egységgel együtt Dr. Galla Ferenc javaslatának és áldozatos munkájának köszönhetően a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben is helyet kaptak, s így az iskolai testnevelés részévé váltak.
Erősödni látszik az a tendencia, hogy a játék, a játékos feladatmegoldások kerülnek egyre inkább előtérbe az iskolai testnevelés-oktatás során, hiszen megfigyelhető, hogy a mai világban a gyerekeket egyre nehezebb megnyerni a sportnak, s rábírni őket a testmozgásra, éppen ezért fontos a küzdősportok küzdőjátékokkal történő bevezetése, megszerettetése. A küzdőjátékok és -feladatok alkalmazása igen sokrétű, ahogyan a testnevelésórák, úgy a különböző küzdősportedzések, vagy akár délutáni szabadidősport-órák részét képezhetik.
Kiválóan alkalmazhatók edzőtáborok és nyári táborozások alkalmával is. A legegyszerűbb változatokkal akár már a legkisebbeket, az alsó tagozatosokat is megismertethetjük, hiszen olyan küzdősportágakat átfogó aktivitást jelentenek, amelyek végzéséhez nincs szükség speciális sportági technikai tudásra, azonban kiválóan előkészítik a küzdősportok oktatását. Éppen ezért a küzdőjátékok szerepelnek hangsúlyosan a könyvben, pótolva azt a hiányt, hogy Magyarországon még nem jelent meg olyan átfogó munka, mely ezeket részletesen tárgyalná testnevelési percek a látáshoz bemutatná.
Ez a terület a sportszakember-képzésben is fontos szerepet tölt be, tapasztalatból tudom, hogy a testnevelő-edző és rekreáció-egészségfejlesztő és sportszervező alapszakos hallgatók a küzdősportokon belül a küzdőjátékokra, illetve a -feladatokra a legnyitottabbak, saját bevallásuk szerint elsődlegesen e terület átadására vállalkoznak a legszívesebben a gyakorlat során.
Vitathatatlan tény, hogy a játék az egyik legsokrétűbb fejlesztő eszköz. Arról nem is beszélve, hogy kortól és nemtől függetlenül és sokféle céllal alkalmazható.
A játékok segítséget nyújtanak abban, hogy megtörjük a foglalkozások, órák, edzések monotonitását, észrevétlenül fejlesszünk képességeket, s olyan nevelői feladatot oldjunk meg, mint a személyiségfejlesztés. A könyv elméleti része röviden igyekszik bemutatni a teljesség igénye nélkül a szerző által kiválasztott küzdősportokat, azok történetét, s a legalapvetőbb küzdősportokhoz és azok oktatásához kapcsolódó ismereteket.
A judo mozgásanyagához kapcsolódó gyakorlati fejezet szintén csak a legalapvetőbb technikákat ismerteti, hiszen a kevés rendelkezésre álló testnevelésórán belül nemigen van arra lehetőség, hogy ennél többet oktassunk.
Úgy gondolom, hogy testnevelési percek a látáshoz elméleti és gyakorlati segédanyag nagy segítséget nyújt csakúgy az alapképzésben részt vevő tanár- és edzőjelölteknek, mint a gyakorló testnevelőtanároknak.
Uploaded by
Előbbiek az alapképzésben szereplő küzdősportkurzusok sikeres teljesítéséhez, utóbbiak az iskolai testnevelésben a küzdősportok témakör oktatásához használhatják e munkát. Szeretnék köszönetet mondani a rossz látás miatt szédül és férjemnek, hogy támogattak a könyv megírásában, és megteremtették a feltételeket az alkotómunkához.
Szeretném megköszönni bátyámnak a számítógépes kérdésekben nyújtott segítségét, valamint mentoromnak, Dr. Rétsági Erzsébetnek a biztatást. Kreka Lászlónak köszönöm az illusztrációkhoz nyújtott segítségét.
Külön köszönet Dr. Galla Ferenc nyugalmazott egyetemi docens úrnak, 9. Pucsok József főiskolai docens úrnak az építő gondolataiért és javaslataiért! Sok szeretettel ajánlom e munkát judóedzőmnek, Romváry Attilának, valamint édesapámnak, Sey Gábornak további sikeres edzői munkájukhoz!
A reformfolyamat nem zárult le.
Totális fordulat, vagy kierőszakolt színjáték Az iskolai évkönyvek alapján a sportkrónikások egyértelműen kimutathatják, hogy az as évek eleji ifjúság centiméterekben és percekben mérhető teljesítményei messze elmaradtak az I.
A közoktatási törvény előírja a NAT ötévenkénti felülvizsgálatát. A NAT revíziójának eredményeként módosított testnevelési percek a látáshoz ban, illetve ben kerültek bevezetésre az iskolákban. Az alaptanterv és a helyi tantervek között köztes szabályozás eszközeként működő kerettanterv testnevelési percek a látáshoz ben jelent meg, majd a módosításoknak megfelelően ban, illetve ban.
Welcome to Scribd!
Az új tantervi szabályozás legnagyobb erénye — céljának megfelelően — az iskolák, a pedagógusok alkotó önállósága, amely elsősorban a tananyagok kiválasztásában jelenthet nagy előrelépést az előíró tantervekkel szemben. Amennyiben az alaptantervet, illetve a kerettanterveket összességében tekintjük, akkor a testnevelés és sport műveltségterület legörvendetesebb újdonságaként a tartalmi sokszínűséget emelhetjük ki.
Ez egyrészt a hazai szakemberek régóta szorgalmazott javaslatainak megvalósulását, másrészt a nyugati mintákhoz való közeledést jelenti. A témakörök közé olyan új sportágak kerültek be, amelyek követik a kor elvárásait, és lehetőséget biztosítanak arra, testnevelési percek a látáshoz a tanítványokat minél több mozgásmintával ismertessük meg. Ezek az új testgyakorlati illetve sportágak egyúttal kihívást jelentenek a tanárok és a testnevelőtanár-képzés számára is. A témakörön belül a judo, az a koplalás során romlott a látás és a testnevelési percek a látáshoz grundbirkózássportági nevükön megnevezve, ezen kívül a küzdőjátékok és -feladatok, valamint az önvédelmi fogások önvédelem kerülnek említésre.
A judo és aikido beemelése több szempontból is fontos. E sportágak űzése során kiemelt lehetőség nyílik testnevelési percek a látáshoz személyiségvonások kialakítására, mint például: az agresszió feletti kontroll, az önfegyelem gyakorlására, a konfliktuskezelés megtanulására.
Az említett tulajdonságokkal összefüggésben a sportág oktatása komoly szerepet játszhat a diákok küzdősportokkal szemben kialakult téves nézeteinek, előítéleteinek eloszlatására. A sportágak technikai repertoárja önvédelmi formák megismerését is lehetővé teszik. Az ös NAT bevezetőjében megfogalmazott célok, és az általános fejlesztési követelményekben előírtak közül az alábbi néhány kiemelés érzékelteti a küzdősportok személyiségfejlesztő értékeit.
Nem tartalmaz tananyagot és követelményeket sem, hanem fejlesztési feladatok írják körül az elérendő képességeket, készségeket és kompetenciákat Nahalka, E tantervi változatban a küzdősportokat illetően visszalépés figyelhető meg. Egyrészt megjelenhet a nemek közötti nem kívánatos megkülönböztetés.
NAT, Másrészt csorbulhat az egységes szemlélet követelménye.
Változások a napközis csoportok körül
Mivel a tanterv a fejlesztési feladatokon keresztül szabályoz, a helyi tantervekben különbözőképpen jelenhetnek meg a küzdősportok. Ez tartalmi szűkítést vonhat maga után és megnehezítheti az iskolák közötti átjárást. A es NAT előírásai A NAT es változatában az előző tantervhez viszonyítva is további negatív jelenségek figyelhetők meg vizsgált témakörünket illetően.
A kiemelt értékek között szerepel a nemek közötti egyenlőség biztosítása.
Keresés űrlap
A küzdősportokat illetően ez az elv nem érvényesül, mert a NAT es változata is különbséget tesz a nemek között. A cselekvésbiztonság megszerzéséhez, a balesetmentes esések megtanulásához, az alapvető önvédelmi fogások elsajátításához a lányoknak is joguk és szükségük van.
Erre készítenek fel a judóhoz kapcsolódó esés- és gurulástechnikák, az önvédelmi feladatok, valamint a mini küzdelmek játékok, grundbirkózás gyakorlása. További nem kívánatos változás az, hogy 1—4.
Egyedül a kúszások, gurulások köthetők jóindulattal a vizsgált témakörhöz. Az 5—6. Itt már egyáltalán nem konkretizálják az oktatható sportágakat, és az önvédelem szó sem jelenik meg.
Legújabb írások
Testnevelési percek a látáshoz felsoroltak elbizonytalaníthatják a testnevelő tanárokat az oktatandó tartalmakat illetően. NAT, A es kerettanterv A kerettantervek es változata a Testnevelési percek a látáshoz épülve, mint köztes szabályozó jelent meg, s biztosítani hivatott a nevelés-oktatás egységét, mindenekelőtt az iskolák közötti átjárhatóságot.
Céljuk, hogy a mindenkire kötelező ismeretelemek és követelmények megfelelően kerüljenek be a helyi tantervekbe, ugyanakkor az iskolák bizonyos fokú önállósága is megmaradjon.
Az 1—4. Eszköztartalmak a következők: húzások—tolások, karemelés—leszorítások, kiemelések—mögékerülések, illetve a párokban történő feladatmegoldások. A küzdősportok—küzdőfeladatok tanulása kapcsán a kisdiákok találkoznak a test-test elleni küzdelemmel, megtapasztalhatják saját erejüket, szembesülhetnek a társak teljesítményével és átélhetik a mozgásos játék és cselekvés örömét.
Az 5—8. Az oktatás középpontjában konkrét önvédelmi technikák elsajátítása áll a grundbirkózás, az aikido és a judo sportágakon keresztül. Súlypontos szerepet játszanak az oktatási folyamatban a konkrét sportági technikák, a tolások—húzások, az esések—szabadulások, valamint a játékok.
A 7—8. Így judóban az egyszerűbb dobások csípődobás és aikidóban, illetve az önvédelem témakörében a szabadulások lefogásokból testnevelési percek a látáshoz fojtásfogásból.
Egy technikát illetően erősen vitatkozunk a kerettantervvel. Nagy ívű dobásról lévén szó, a védőnek is igen felkészültnek kell lennie ahhoz, hogy jól essen belőle. A 9— A as kerettantervek A as kerettantervek előírásai megegyeznek a es kerettantervek előírásaival judo, grundbirkózás, aikido, küzdőfeladatok és -játékok. Az általános iskolai tanterveknél 6—8. A középiskolai előírásoknál a 9— Az önvédelem témakör említés szintjén sem szerepel Kerettantervek, A as kerettantervek A as kerettantervek — igazodva a NAT-hoz — csak az 5—6.
E két évfolyamon nagy hangsúllyal szerepelnek a küzdőjátékok, az említés szintjén a grundbirkózás és a judo, valamint újra megjelenik az önvédelem.
A judo kimarad az oktatási tartalmak közül. Említésre méltó, hogy míg a es kerettanterv konkrét dobástechnikákat, illetve birkózótechnikákat említ, addig ebben a dokumentumban hasonló utalás nem található. Képesek legyenek váratlan helyzetben is alkalmazni egy-két fogást. A tantervek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a tanterv a küzdősportokra vonatkozóan sok szaknyelvi-fogalmi pontatlanságot tartalmaz.
TESIM A Testnevelés Tanításának Didaktikai Alapjai
Kiolvasható az is a dokumentumokból, hogy nem közvetítenek egységes szemléletet a tanítható sportágakat illetően. Ez az általánosság a témakör oktatásának felületességét, elnagyoltságát, sőt mellőzését eredményezheti. Éppen ezért felügyelt keretek között az iskolában, edzésen, délutáni foglalkozásokon kell ene biztosítanunk számukra, hogy ilyen irányú igényeiket kiélhessék.
Testnevelési percek a látáshoz küzdőjátékok a fogalom meghatározását lásd később a 4. Amikor küzdelemről beszélünk, sokan csak a negatívumokat tartják szem előtt, aggályaikat, félelmeiket fogalmazzák meg, s a küzdelem veszélyességét hangsúlyozzák. A küzdés, küzdelem szó hallatán rögtön egy betörött, vérző orr és az agresszív fellépés jut eszükbe.
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a küzdelem küzdőjátékok, küzdősportok pozitív, illetve negatív hatásai nem kizárólag a küzdelemi cselekvésből magából adódnak, sokkal inkább függnek az alkalmazás módjától, mikéntjétől. Éppen ezért testnevelési percek a látáshoz a küzdelmi cselekvés küzdőjátékok, küzdősportok oktatásának megtervezése, ésszerű felépítése.
A tanár, tanító, edző feladata, hogy a játékhoz, gyakorláshoz megfelelő légkört biztosítson, szabályokat hozzon, és azokat betartassa, egyértelműen és érthetően határozza meg a játékok és feladatok célját, elősegítse a kommunikációt a diákok között, értékelje a teljesítményeket és kielemezze az adódó konfliktushelyzeteket, valamint elemezze a lehetséges taktikai feladatmegoldásokat. Fontos, hogy a diákokkal, tanítványokkal megbeszéljük, mi is a küzdelem célja.
Ki kell hangsúlyozni, hogy az előre meghatározott szabályok betartása melletti győzelem elérése a cél, ahol nem megengedhető a társ ak egészségének szándékos károsítása. Tehát semmilyen olyan viselkedést nem szabad tolerálnunk, amely ehhez vezethet. A küzdelem egy igen összetett feladat, ahol az ellenfeleknek mindig a folyamatosan változó helyzetnek megfelelően, kölcsönösen egymás tevékenységét figyelembe véve kell cselekedniük.
A küzdelem nehézségét, de ugyanakkor szépségét is az adja, hogy igen nehéz előre látni és meghatározni az ellenfél akcióit, erőközlését, sohasem tudhatjuk, hogy társunk mikor változtatja meg egyensúlyi helyzetét. A küzdelem célja lehet, annak középpontjában állhat: a győzelem és az ezzel járó presztízs elnyerése, az összehasonlítás, a csoporton belüli rangsor megállapítása, az egyéni teljesítmény, saját határok felmérése és átlépése. A küzdelmek célja, a romló látás kezelése A küzdelem során ki kell alakítani az agresszió feletti kontrollt önkontroll és önszabályozáss a tanítványokat az asszertív[ testnevelési percek a látáshoz ] viselkedési mód felé kell terelni.
A küzdelemnek szolgálnia kell az erőszak-prevenciót, biztosítani kell, hogy a diákok keretek és szabályok között éljék ki a bennük rejlő küzdeni akarást. Küzdelemi cselekvés által határozottá, magabiztossá kell tenni a diákokat, hogy sikeresen tudjanak fellépni a káros társadalmi hatásokkal szemben drog, alkohol, értelmetlen szabadidő-eltöltésilletve szükség esetén önvédelemre tudják használni tudásukat, képesek legyenek vészhelyzetben higgadtan cselekedni, ne essenek pánikba.
Elsődleges cél, hogy a küzdelem által fejlődjenek motorikus képességeik, személyiségük pozitív irányba fejlődjön: magabiztosabbá, határozottabbá és talpraesettebbé váljanak. Cél, hogy fejlődjön a gyerekek problémamegoldó képessége. A küzdőjátékok, küzdősportok küzdelmei során alkalmazkodni kell a testnevelési percek a látáshoz változó helyzetekhez. Az ellenfél viselkedését, mozgását, akcióit nyomon követve időkényszer alatt kell meghozni a lehető legjobb döntést a védekezést, támadást illetően.
Küzdelem során olyan stratégiai, taktikai megoldásokat tudnak kipróbálni, melyek a mindennapi életben is alkalmazhatóak, adaptálhatóak védekezés és támadás, magabiztos viselkedés-fellépés, problémamegoldás. Tehát egy pozitív fellépési mód az ellenféllel szemben, ahol az ellenfél legyőzése, s nem az ellenfél megsemmisítése, egészségének károsítása a cél. Nagykáldi, alapján 3.
