Érzékeli a látást, Általános fogalmak látássérültekkel kapcsolatban


Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.

érzékeli a látást a tárgylátás hiánya az

Ilyenek például az ostorosmoszatok mozgásai, ezek a pozitív foto taxis miatt a jobban megvilágított vízrétegek felé haladnak, majd fényes helyre érve negatív fotokinézissel lelassítják mozgásukat, hogy tovább maradhassanak megfelelő fényviszonyok között. Ostoruk alapi részén kék fényt érzékelő fotoreceptor található, mellette pedig egyoldalas helyzetben kék fényt elnyelő szemfolt sztigma.

Tartalomjegyzék

Csalánozók[ szerkesztés ] Érzékeli a látást csalánozóknál nem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel, néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is. Laposférgek[ szerkesztés ] A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek. Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki. Gyűrűsférgek[ szerkesztés ] A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket.

Segédeszközök látássérültek számára

Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl. Puhatestűek[ szerkesztés ] Éti csigánál a hosszabb tapogatók végén találhatóak a gödörszemek A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés. A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki.

érzékeli a látást látássérült berendezések

Ízeltlábúak[ szerkesztés ] A látószervek fejlődésében külön irányt képvisel az ízeltlábúak szeme, ami pontszem vagy az összetett facetta- szemamely több száz egyszerű szemből áll. A rákoknál a facettaszem egyszerű szemekből összetevődő mozaikszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is.

érzékeli a látást meg kell védenie a látását

A rákok és a rovarok összetett szeme hasonlóan bontja fel a képet, mint a puhatestüek hólyagszeme. A fény kitinlencsén keresztül jut a sejtekhez.

érzékeli a látást cseppek szkulacsev látomásához

Itt a fényérzékelő sejtek nem süllyednek a testbe hanem kiemelkednek belőle, érzékeli a látást több fény juthasson a szembe.

Minél több szem alkotja az összetett szemet, annál jobb lehet a kép minősége. A legtöbb rovar csak néhány milliméter, néhány centiméter vagy legjobb esetben néhány méter távolságra lát élesen.

érzékeli a látást súlyos emelés és rövidlátás

Tüskésbőrűek[ szerkesztés ] A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt. Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg.

Az összetett szem is alaklátó szem, de a legtöbb szempontból tökéletlenebb működésű, mint a gerincesek hólyagszeme. Két vonatkozásban viszont az ízeltlábúak mozaikszeme a fejlettebb. Egyrészt nagyobb az összetett szem látótere, másrészt az ízeltlábúak szeme gyorsan mozgó képek felbontását érzékeli a látást sebességgel képes elvégezni, mint a gerincesek szeme.

Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát is képesek másodpercenként megkülönböztetni. Halak[ szerkesztés ] A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése. A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas.

Példa: megfázás

A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik. A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak. Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt. Látássérült rohamok érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését.