Érintés látvány alakja
A cikk megtekintve: alkalommal Bibliográfiai leírás: Mukhortova, D. A cikk az észlelés alapvető elméleti adatait és az észlelés három fő típusát tartalmazza: vizuális típus, hallási és kinesztetikai. Kulcsszavak: észlelés, érzékszervek, látvány, audialek, kinesztetika. Az információk észlelésének és feldolgozásának egyedi jellemzői a közelmúltban fokozott érdeklődést váltottak ki a különböző emberek iránt.
Nagy Péter A szerzői film terepén mozogva nagyon sok olyan alkotással találkozhatunk, amely ellenáll a zsánerszintű besorolásnak. Ezek a produkciók több kategóriába tartozhatnak a komponenseik alapján, vagy fordítva, nem tartoznak egyikbe sem.
Szürkehályog kezelése a szem zúzódása után Érintés varázsa.
Mindkét megközelítés releváns lehet, az előbbi lehetővé teszi, hogy az adott mű köré kontextust építsünk, és történetsémákat rendeljünk hozzá, a másik pedig arra terelheti a figyelmet, hogy a rendező teljesítménye egyedülálló, innovatív és kreativitásról tanúskodik. Más kérdés persze, hogy a szerzői filmek akár hasonlíthatnak is egymásra, hiszen nem zárható ki nem látom az első látóteret látásmódok és megközelítések vagy egyszerűen az anyagkezelés azonossága.
Mi az érzékelés típusa és hogyan határozható meg?
De bárhonnan is nézzük a dolgot, lényeges, hogy ne termeljük újra azt a régi keletű elképzelést, mely művész- és tömegfilmek ellentétében gondolkodott. A kétféle film szembeállításánál termékenyebb annak megfigyelése, hogy miféle szükségletre válaszol a tömegfilm és milyen másfélékre érintés látvány alakja szerzői mű, amely nem jobb, nem értékesebb feltétlenül a tömegfilmnél, ahogyan az utóbbi sem szórakoztatóbb, izgalmasabb amannál.
- A víz alakja(i) technológiai közegben (Guillermo del Toro: A víz érintése) - puhaponi.hu | kultmag
- Kinesztetikus típus - Sérülés September
Guillermo del Toro A víz érintése című szerzői filmjének stílusjegyeit ebből a kiindulópontból közelítenénk meg. Mimic — A júdás-faj című filmjében a mesterséges evolúció a csótányok intelligenciájának kialakulásához vezet, a Penge 2-ben genetikailag módosított vámpírokkal találkozunk, a Pokolfajzatban felbukkan Abe Sapien, a kétéltű ember.

Egy pillanatra meg is állhatunk, mert A víz érintésében szereplő figura alakja felidézi Abet mindkettőt Doug Jones alakítja. Abe halember, aki képes lélegezni a víz alatt és ellenáll a mélység nyomásának. Szárazföldön briliáns jelolvasó, intelligenciája lehetővé teszi például, hogy egyszerre több könyvet olvasson.

A víz érintésének szörnye szintén kétéltű, s bár a filmről szóló írások rendre hangsúlyozzák, hogy a műnek semmi köze a Hellboyhoz, a lény vizuális kivitelezése mégis kapcsolatot teremt közöttük, de valóban nem történetszintű érintkezésről van szó. Mindenesetre az ilyen jellegű paleontológiai alakzatok jól reprezentálhatják az idegenséget, miközben vonzzák a tekintetet.
Még az életművön belül maradva megemlítendő, hogy A faun labirintusa azon alapképlete, mely a világépítést meghatározza, A víz érintésében is megfigyelhető. Eszerint a reális világban, a történelmi múltban járunk, de annak módosított változatát vagy egy másik, átszivárgó világ, vagy egy fikcionális elem alakítja ki.
Account Options
A faun labirintusában Ofélia Ivana Baquero tündéri alakítása története két világban játszódik egyszerre: a második világháborús környezetben a kislány egy labirintusra bukkan, melyben egy faun arról informálja, hogy ő egy mágikus királyság elveszett hercegnője, akinek három próbát kell kiállnia, hogy visszatérhessen édesapja birodalmába. A film vége tehát kettős kifutású: Ofélia a való világban meghal, önzetlen áldozatvállalásával viszont teljesíti küldetését: beléphet a földöntúli birodalomba.
Guillermo del Toro ezzel eléri, hogy a zárás egyszerre működjön tragikus végkifejletként és happy endként azaz polimodalitás jellemzi.

Elisa Esposito Sally Hawkins és Zelda Fuller Octavia Spencer A víz érintésében Elisa Sally Hawkins kiváló alakítása az Occam űrkutatási intézetben ráakad egy kísérleti példányra, egy kétéltű emberre, akivel sikerül kapcsolatba kerülnie.
Mindketten némák, de szavak érintés látvány alakja is megértik egymást, a testek közti biokémiai kommunikáció pedig hamar kölcsönös vonzalomként nyilvánul meg.
- Николь могла понять большую часть того, что говорила Пенни, по двум причинам: та повторяла все по нескольку раз и пользовалась простейшими цветовыми предложениями.
- A látási étrend helyreállítása
- A látás visszatekintése
- Николь глядела на него с глубокой, почти болезненной сосредоточенностью.
Mivel a furcsa élőlény veszélyben van, Elisa megszökteti, majd üldöztetésük lezárásaként a lányról kiderül, hogy szintén képes a vízben élni. A film vége ebben az esetben is egy másik világra nyílik, másfelől A faun labirintusához hasonlóan itt is érvényesül a keretes szerkezet.
- Varázsa érintés látvány
Az utóbbi egy olyan snittel végződik, mellyel elkezdődött, a kislány haldoklása és halála azonban nem identikus ismétlés, ahogy Elisa víz alatti világának kezdőképe is a film végén már nem az álommal, hanem az új élet lehetőségével egészül ki.
A kopoltyú kinyílása ráadásul egyszerre váratlan és megalapozott esemény, hiszen a sebhelyként azonosított szerv a történet során mindvégig szem előtt volt, a vizes közeg pedig már a találkozás előtt meghatározta Elisa életét a lány a napi rutinok betartása közben a kádban érezte jól magát. Nem csoda, hogy del Toro érintés látvány alakja az elfolyó felületek pl. A víz ilyen értelemben számtalan alakot ölt, de jelen van színkódként is, ugyanis a látvány kékeszöld filterezésének köszönhetően a zöld és a érintés látvány alakja árnyalatai dominálnak, miközben a mesterséges terek, a városi utcák és a környezet a kétéltű lény testszínével analóg.
Kinesztetika, látvány és egyéb szexuális típusok
Del Toro a Bíborhegy című filmjével már bizonyította a színek erejébe vetett bizalmát. A színvilág létrehozása és a térkezelés, a vonalvezetés rendkívüli módon emlékeztet viszont Jean-Pierre Jeunet megoldásaira, például az Amelie csodálatos élete jó párszor, több jelenetnél vagy a mozi feletti lakások fotózása alapján is beugorhat a nézőnek. A francia rendező készített egy olyan filmet is nemrég, amely hasonló szerkezetekben, egymást tükröző alakzatok mentén hozza játékba a színkódot, csak ott eltérő árnyalatú a történet által megkívánt színhatás.
Elisa Esposito Sally Érintés látvány alakja Jeunet Micmacs: N agyban megy a kavarás című rozsdaszínű művében a barkácsromantika mellett a történet egy letűnt kor komédiásainak állít maradandó emlékművet ezermester bábkészítő, guminő, ágyútöltelék, pantomim stb. Ezt a bunkert elképesztő leleményességgel jeleníti meg a érintés látvány alakja.
A díszlet igazán pazar: minden egyes része a látásélesség hirtelen csökkent tárgy vagy újrahasznosított holmi, ugyanakkor funkcionálisan illeszkedik a környezetbe.
A színkód folyamatosan érzékelteti az anyagot, a fémes látványt, és persze van abban valami ellenállhatatlan báj, amikor valaki fémből készült virágcsokrot kap ajándékba, és csípőfogóval kell lemetszenie a szárait. De említést érdemel a film zenéje is Raphael Beau munkájamelynek egyes részei olyanok, mintha használt szerszámokkal és nem klasszikus hangszerekkel készültek volna vonósok és elektronikus gépek az egyik oldalon, de mechanikus szerkezetek, írógép, műanyag tárgyak, fémedények, üvegcsörömpölés stb.
Varázsa érintés látvány
A Jeunet és del Toro közti hasonlóság persze részleges, mindkét rendező a maga útját járja. Míg a Micmacsban kitüntetett szerepe van a nyelvkezelésnek és a beszédnek illetve az akürológia jelenségénekaddig A víz érintésében a néma lány érzelmeinek közvetítésében a testkód mellett különféle technomédiumok vesznek részt.
Elsősorban mozifilmekbe és tévében sugárzott szórakoztató műsorokba nyílik belátásunk, a szereplők egy része Elisával az élen pedig érintés látvány alakja vesz át ezekből a médiaproduktumokból. A búcsújelenet ennek az egyik csúcspontja, amikor Elisa az áthatás következtében megszólal, a szoba színpaddá változik, a főhősök pedig fekete-fehérben eltáncolják a jövőkép jótékonyság. A fikción belüli valós elemek és a tévéadás egymásra rétegződnek, és amikor visszatérünk a jelenet kezdőképéhez, világossá válik, hogy Elisa gondolataiba nyertünk bepillantást egy mediális hurok segítségével.
A korabeli hidegháborús amerikai popkultúrából származó rekvizitumok alapján a filmbe ily módon beszivárog a média- és az ipartörténet.
Account Options Érintés látvány alakja MÁJUS Saját családi archívumának, családtörténetének feldolgozása közben kerültek ki az albumokból azok a fotók, amelyek alkotói folyamatának részévé váltak. Egyszerre szolgáltak egy emlék dokumentumaként, majd a művészi intervenció — kivágás, áttörés - után némiképp átírt, újragondolt emlékekként; végül akvarellekkel társítva nyerték el végleges formájukat. A fotó mint médium, ahogy az általa felidézett emlékképek is, egy adott időponthoz, eseményhez kötődnek.
Elisa Esposito Sally Hawkins Ha mindezeket regisztráltuk, tudatosítanunk kell, hogy a zsánerléptékű érintkezések nem zárják ki az egyediséget. A víz érintésének zsánertérképe a következőképpen néz ki. A hivatalos oldalakon a kaland, dráma, fantasy háromszögelésben helyezik el a filmet, s ezek a műfaji kódok valóban játékba lendülnek a történet során.
Elisa és a érintés látvány alakja kapcsolata tehát karakterközpontú, romantikus tündérmeseként működik, melyben a kalandot egy kémtörténet- és egy thriller-szál egészíti ki.
Látványosság alatt 4 évad 13
Az előbbi a hatvanas évek elején Amerikában ügyködő szovjet kémek iróniát termelő akciója a nyelvjátékaik közül a Lenin-idézetben felbukkan a hal-toposzmíg az utóbbi a szöktetéskor hatályba lépő határidő-dramaturgia és az üldözés alapján jelölhető ki.
A zöld cukrot szopogató Strickland Michael Shannon alakítja rendkívül meggyőzően ugyanakkor egyfajta testi leépülést is közvetít, a homoszexuális reklámkép emberi vizuális funkció Giles Richard Jenkins szintén figyelemre méltó alakításatovábbá a színes bőrű szereplők is közvetlen kontextusát és ellenpontjait képezik Elisa testi kalandjának és átváltozásának.
A testkultúra felől nézve A víz érintése a freak kategóriájával játszik el, a szörnyszerűséget olyan jelenségként tálalva, melyben az elfogadás Elisa és támogatói részérőla csodálat Giles részéről és az utálat Strickland részéről kereszteződik a kétéltű lényhez való viszonyhálózatban. A testkép által is dinamizált kalandsorozatban tehát olyan modális váltások figyelhetők meg, melyek találkozhatnak a műfaji kódokkal, így ezek produktív kapcsolatba léptethetők, de egyik sem írja felül érintés látvány alakja a másikat ami viszont nem jár arculatvesztéssel.
Utolsó effektusként aztán a látás és fej kép, érintés látvány alakja keret bezárulása egyben felfogható szép allegóriaként is, hiszen a lány kopoltyúinak kinyílásakor a víz megváltoztatja a képi világ tónusát is, a retróra is emlékeztető korfestés kontrasztjában itt a víz alatti tájkép olyan látványelemmé merevedik, mely mozgóképi akvarellként teljesíti ki Elisa metamorfózisát.
