Az ember megvetése az. Mit mond a testről a biblia?


az ember megvetése az

Lelki nevelését Új Teológus Simeontól kapta, akinek az életét ő írta meg. Szenvedélyes híve volt Kaerulariosz Mihály pátriárkának, aki alatt ben Róma és Bizánc között az egyházi szakadás bekövetkezett. Kaerulariosz nézetének megfelelően írt a latinok ellen vádiratot, melyet azonban nyilvánosan és magánúton is visszavont.

Az imádságról és a bionikus látás életről írt bölcs mondást, amit a Keleti Egyházban nagyra az ember megvetése az. A második száz bölcs mondásból Az Isten-szeretet kezdete a látható világ megvetése. Az érzelmek és a lélek megtisztulásával növekszik az Isten-szeretet, amely megnyitja lelki szemünket, hogy felismerjük Isten bennünk rejtőző országát. Teljessége a csillapíthatatlan vágyakozás Isten mindent felülmúló ajándékai után, forró sóvárgás, hogy az Istennel közösségben és békében éljünk.

Ahol Isten szeretete uralkodik, ott átszellemül az ember, részesedik a megközelíthetetlen fényességben, minden érzéki ereje megnyugszik, lelke megtisztul és örömre talál a legszentebb Háromságban. Hozzá megyünk, és Benne fogunk lakni.

Preegzisztencia

A mértékletesség, a böjt és a lelki harc fékezi a test csábításait és követeléseit. A Szentírás olvasása lehűti a lélek szenvedélyét és az érzelmek fellobbanásait. A kiapadhatatlan imádság — gyógyító olajként — alázatosságot és töredelmet terem.

az ember megvetése az

Csak a tiszta és szellemi imádság tesz bennünket Isten lakótársává, és az ember megvetése az aki szétszórtság nélkül imádkozik, az egyesül Vele. Akinek lelkét megtisztították a bánat könnyei, azt átjárja a töredelem vígasztalása, azt megvilágosítja a Szentlélek lángja. A hosszantartó zsoltározás igen értékes, mert megadja nekünk az állhatatosságot és a figyelmet.

A zsoltárok tartalma pedig felüdíti lelkünket, és gazdag termést hoz. Aki lélekben imádkozik, az a zsoltárok éneklésekor figyelemmel kíséri a szent írások értelmét. Ezek az istenes gondolatok lelkében ugyanannyi isteni visszhangot teremtenek. A lélek ekkor elragadtatik a fény világába, s ez egészen átjárja és megtisztítja. Rezdüléseit egészen az égig emeli és meglátja a szenteknek fenntartott javak szépségét.

A sóvárgástól emésztődve, a szemek kifejezik ennek a fénynek működését, amikor az ember megvetése az könnyek árja megindult a Szentlélek megvilágosító ereje nyomán.

E javak élvezete annyira érzékelhető, hogy az ember ilyen pillanatokban még teste táplálásáról is megfeledkezik. Ennyire erős az ima hatása, amely zsoltáréneklés közben ebből a lelki magatartásból az imádkozó lelkében fakad. Ahol látjátok a Szentlélek működését, ott megvan a helyes imádság is.

És ahol megvan a zsoltár éneklése közben a helyes imádkozó magatartás, ott a hosszúság is nagyon jó. De ha semmi gyümölcsét sem látjátok, akkor a belső magatartás hiányzik; és ha ez így van, akkor a hosszú idő sem használ semmit, bár a test erőlködik. Azonban az ember megvetése az számára ez a fáradozás haszon nélkül lesz.

Óvakodjatok az ördög csalafintaságától, ha imádkoztok, vagy az Úrnak zsoltárt énekeltek. A buzgó lelket alattomosan el akarja vonni az ének tartalmától, és elméjét meg akarja zavarni.

Mindent elkövetnek, hogy az imádság gyümölcseit elrabolják tőlünk, hogy elvegyék a kedvünket és hogy éreztessék velünk az imádság hosszúságát. Mégis bátran harcoljatok ellene. Annál inkább mélyedjetek el zsoltáraitokban az elmélkedés útján, hogy a versekben az imádság gyümölcseit összegyűjtsétek, és gazdagodjatok a Szentlélek világosságánál, amely a szentek számára van fönntartva. Ha odafigyelve éneklitek a zsoltárokat, és valami hasonló történik veletek, mint ahogy fentebb leírtam, ne engedjetek a hanyagságnak.

Ne ápoljátok a test kényelmét az ember megvetése az lélek kárára azáltal, hogy a zsoltározás hosszúságára gondoltok.

Testünk a Szentlélek temploma

Azon a helyen, ahol lelketek elkalandozik, ott álljatok meg: kezdjétek buzgón előlről, még ha ez a zsoltár végén lenne is. Tegyetek így akkor is, ha a zsoltározás folyamán több alkalommal elszórakoztok. De ha így jártok el, akkor az ördögök nem viselik el türelmeteket és erős elszántságotokat, és szégyenkezve visszavonulnak. Legyetek erősen meggyőződve arról, hogy a szüntelen imádság sem éjjel, sem nappal nem hagyhatja el lelketeket.

Ez nem a kitárt karokban, sem valamilyen testtartásban, nem is a hang csengésében, hanem az myopia helyreállítása lelki gyakorlásában, Isten jelenlétében az ember megvetése az az állhatatos töredelemben van.

Az állandó imádságot akkor gyakoroljuk, ha gondolatainkat nyugalomban és mértéktartásban összegyűjtve, az ember megvetése az értelem irányítása alatt tartjuk, hogy kikutassuk az Istenség mélységeit, és megízleljük az Istenbe merülés üdítő forrását. Az tudja gyakorolni az állandó imádságot, akinek összes lelki erejét megszenteli a bölcsesség. Nincs hely és meghatározott idő az imádság misztériumának ünneplésére. Ha órákat, pillanatokat vagy helyeket állapítotok meg az imádság számára, akkor a többi időt, bár soha ne történne meg, könnyen hiábavaló foglalatosságokra pazaroljátok el.

Ha meg akarjuk határozni az imádságot, akkor azt kell mondanunk, hogy az a léleknek az Istenhez való elszakíthatatlan kötődése. Tevékenysége: a gondolkodó léleknek az istenes dolgokra irányítása. Célja, hogy az értelem elmerüljön Istenben, hogy szinte egy lélek legyen Vele, ahogyan az apostol is mondja. Egyetlen egy császár sem tudja dicsőségét és az látás plusz műtét megvetése az méltóságát oly nagyon magasztalni, hatalmát oly magasra felemelni és annak annyira örülni, mint ahogyan egy szerzetes örül szenvedély-nélküliségének és töredelmes könnyeinek.

az ember megvetése az

A nagyszerű érzések az uralommal együtt eltűnnek. A boldognak mondandó szenvedély-mentesség azonban mindent felülmúl, és öröme eltart az örökkévalóságig. Ahogyan egy golyó a földet mindig felületének a legkisebb részével érinti, éspedig csak olyan mértéken, ahogyan a természet törvénye megkívánja, úgy mozog a szerzetes is a jelen földi életben.

Lelkének égboltja ennek ellenére csodálatos boltozattá tágul, magában egyesítve a napkeltét és a napnyugtát. Ezen az égbolton ragyog boldogságot ígérően a gazdag jutalom az alázatosság koronájaként. Számára az Istenben való elmerülés gazdag vendégsége a bölcsesség kelyhe az itala, és maga az Isten az örök nyugalma. Remete Nikephorosz 14 Tanítója volt Szaloniki Gergelynek, aki később a heszükhiaszták fő védelmezője lett.

Végső célunk, hogy olyan testben éljünk, melyet száz százalékban a Lélek itat át. Jó esetben efelé tartunk, ezt mindjobban közelítjük életünk felelősségteljes tettei által, majd földi halálunk után nyerhetjük el Krisztus érdeméből.

Nikephorosz szorgalmasan tanulmá­nyoz­ta az Atyák írásait, és összegyűjtötte belőlük a lelki józanságra, a figyelemre és az imára vonatkozó legfontosabb helyeket, és hozzáfűzte személyes tapasztalatait. Írásai nagy tekintélynek örvendenek Kelet kolostori hagyományában. A lelki józanságról és az érzésvilág őrzéséről Ég a vágy bennetek, hogy Megváltónknak, Jézus Krisztusnak csodálatos és isteni meg­v­ilágítását különleges fény-élményben tapasztaljátok meg. Lelkivilágotokban meg akar­játok látni azt a tüzet, amely felülmúlja az ég izzását.

Azon fáradoztok, hogy Isten bocsá­natát érezhetően megtapasztaljátok. E világ minden gazdagságát elhagytátok, hogy szíve­tek szántóföldjén találjatok kincset, és az a tiétek legyen. Arra vágyakoztok, hogy a lelketekben már itt, ezen a földön meggyújtsátok az öröm fáklyáját, hiszen azért mond­ta­tok búcsút minden földi dolognak. Isten országát, amely már bennetek van, a tapasztalat segítségével kívánjátok megismerni és megtartani.

A keserű cinizmus

Figyeljetek ide mindnyájan, megta­nít­lak benneteket erre a tudományra, vagy helyesebben mondva, az örök mennyei életre vezető útra, amely könnyen és biztosan vezet a szenvedélytelenség révébe, ha miért veszti szem elől jártok.

Ez a nap nem ismeri a kísértés és az ördögi megpróbáltatás félelmét. Csak azt fenyegeti szerencsétlenség, akit az engedetlenség levezet erről az útról, és úgy jár, mint Ádám. Miután ő megvetette az isteni parancsot, szövetségre lépett a kígyóval, és abban biza­kodva ízlelte meg a tiltott gyümölcsöt. Így zuhant bele ő, és vele együtt utódai, a halál, a sötétség és a pusztulás torkába.

Fontoljátok ezt meg magatokban kedves testvéreim, és nagy megvetéssel utasítsátok vissza a kígyó minden sugalmát, a vele való minden bizalmaskodást, mely az ember megvetése az kö­ze­ledve megkörnyékez benneteket. Csak egyetlen eszközünk van, hogy Isten bocsánatát és a Vele való bizalmas kapcsolatot megszerezzük, hogy önmagunkba szálljunk, amen­nyire csak tudunk. Továbbá fel kell adnunk a világhoz fűződő minden kapcsolatunkat, és el kell vetnünk minden hiú gondot, hogy egyedül és teljesen a bennünk levő Isten orszá­gához tartozzunk.

Ezek eltérítik lelkünket egy jobb világtól, és csalóka képek fáty­lát vetik ránk. Ha tehát ez a világ sötétség, akkor meneküljünk előle gondolatainkban és érzelemvilágunk minden rez­dü­lésében.

Aki pedig Isten ellen­sége lett, azon senki sem segíthet. Utánozzuk ezért Atyáinkat, kövessük őket, és keressük a bensőnkben elrejtett kin­cset; és ha megtaláltuk, akkor minden erőnkkel tartsuk is meg, és törekedjük úgy felhasz­nálni, hogy a célt, amire kezdettől fogva meghívást nyertünk, elérjük.

az ember megvetése az

Ha valaki ebben a kérdésben szőrszálhasogatással foglalkozik, hogyan tudja benső világában gondolatait össze­szedni, hogy tud ott tevékenykedni és otthonra találni?

Ha azonban már akkor kétségeink támadnak, amikor még csak törekszünk az erényes életre, akkor hogyan akarunk eljutni az Istenben való elmerülésre? Hiszen az erényekre való törekvés az Istenben való elmerülés kapuja.

Mivel a hitetlen értelmet írásos bizonyítékok nélkül nem lehet meggyőzni, ezért mindenki hasznára az ember megvetése az akarom magyarázni világosan a szentek életét és írásaikat. És ha ezek meggyőznek bennünket, akkor már ne kételkedjünk többé. Kezdjük Atyánkkal, Nagy Szent Antallal. Útközben elfo­gyott a vizük.

Az egyik meghalt, és a másik sem tudott továbbmenni, mert nem volt már ereje. Lefeküdt a földre és várta a halált. Két testvér indult el hozzánk. Az egyik már halott, a másik is ha­ma­rosan meg fog halni, ha nem siettek. Imádságomban tudtam meg. A másikba a vízzel erőt öntöttek és elvezették a mesterhez. Most valaki megkérdezhetné, miért nem küldte korábban Antal a szerzeteseket?

De fölösleges ez a kérdés, mert nem állt Antal hatalmában, hogy a halálról döntsön. Isten határozott úgy, hogy az egyik meghalt, a másik pedig életben maradt. Az ebben a csodálatos, hogy Antal lelki józanságában egy távoli eseményről Istentől kapott kinyilatkoztatást.

az ember megvetése az

Világosan látjátok, hogy Antal lelki józanságával érdemelte ki azt a boldogító ajándékot, hogy ilyen távoli eseményeket meglátott. Lépcsős János mondja, hogy az Isten először a léleknek mutatkozik meg, aztán az érzelemnek, hogy megtisztítsa azt, akit szeret.

Később ajándékoz neki fényességet, amely a lelket tisztánlátóvá és Istenhez hasonlóvá teszi.

A testi munkák a levelek, a benső világ fölötti éberség a gyümölcs. Minden fát — ahogy írva van —, mely rossz gyümölcsöt terem, kivágnak és tűzre vetnek.

Ezért törekedjetek az éberség gyakorlására. Azonban a levelek kellemes árnyékára is szükség van, ezért végezzetek testi munkát.

az ember megvetése az

Figyeljétek meg, mit mond szentünk azokról, akik nem őrködnek lelkük fölött. Új Teológus Simeon mondása Attól a naptól fogva, amelyen az engedetlenség kizárta az embert a Paradicsomból és az Istennel való kapcsolatból, a sátánnak hatalma van arra, hogy az embert éjjel és nappal, hol kevésbé, hogy erősebben, olykor a végsőkig háborgassa lelkében.

Védekezésének egyetlen eszköze Isten állandó jelenléte: Istenre gondol, ezt a kereszt ereje véste lelkébe, és ez rendíthetetlenné teszi lelkét. A lelki harc célja, hogy a keresztény ember a keresztény hit harcmezején harcoljon, mert az ember megvetése az kapta fegyverzetét. Ha a harc nem a hitben zajlik le, akkor értelmetlen.

Ez a harc az egyetlen értelme a különböző erény-gyakorlatoknak, amelyeket Isten kedvéért magára vállal az ember. Nikephorosznak egy másik lelki tanítása Most megértitek kedves testvérek, hogy van a lelki életnek egy olyan útja, amely nyíl­sebesen a szenvedélytelenségre és Isten látására vezeti azt, aki arra rálép. Most meg­győződtetek arról, hogy az egész tevékeny élet az Isten előtt csak falevél, hogy minden léleknek, amelyből hiányzik a lélek ébersége, gyümölcsei is hiányoznak.

Éberség nélkül mindez semmit sem használ a léleknek. Gondoskodjatok arról, hogy a halál kapujához ne gyümölcs nélkül érkezzetek, hogy ne kelljen ott szomorkodnotok terméketlen életetek miatt. Kérdés: Atyám, fejtegetésed megmutatta nekünk azoknak a magatartását, akik tet­sze­nek Istennek. Továbbá megtanított bennünket arra, hogy van egy olyan út, amelyen a lélek gyorsan megszabadul a szenvedélyektől, és hogy erre minden kereszténynek szüksége van, aki Krisztus hadseregébe akar tartozni.

Elvettetés

Nincs több kétségünk, meggyőztél bennünket. De miben áll az éberség? Hogy lehet rá eljutnunk? Szívesen megtudnánk, mert erről csak szerény ismeretünk van. Az Ő segítségével és együttműködésével legjobb képességeim szerint próbálom megmutatni nektek, hogy miben áll a figyelem és hogyan tudjuk megszerezni az ember megvetése az, Isten kegyelmével. Bizonyos szenteknél a figyelem a lélek ébersége, néhánynál az érzékek ébersége, másoknál a józanság vagy a lélek nyugalma, és még sokan máshogyan nevezik.